A válság azt jelenti, hogy az ember által megszokott élethelyzet megszűnik és lehetővé válik egy új, nem ismert szituáció megtapasztalása. A sikeres kríziskezelés, leküzdés és rendszerré alakítás fokozatosan vezet bizonyos személyes tulajdonságok kialakulásához és egyfajta győztes szcenárió megteremtéséhez.
Ezen tapasztalatok felhalmozása révén, az ember személyisége érettebbé, pszichológiailag rátermettebbé és integráltabbá válik. Amikor valaki egy válság során bizonyos traumatikus körülmények között találkozik önmagával és legyőzi azt, akkor sikerül neki azokat új erőforrások és életértékek forrásává változtatni. Számos tanulmány kimutatta, hogy a kríziskezelés hatékonyságát nem annyira az állapot legyőzésének a sebessége határozza meg, mint inkább a saját tapasztalatok belső felismerésének mélysége, a problémának a saját növekedéséhez és fejlődéséhez való felhasználásának lehetőségei, valamint a válság egzisztenciális helyzetének tudatosítása.